Köszönjük, nem kerünk a retusálásból

Christy-Turlington_Julia-Roberts

Általános gyakorlat, hogy a divatfotók és a szépségápolási termékek reklámjaiban a képeket digitálisan retusálják. Azonban manapság egyre növekszik az olvasó-vásárlók igénye, valamint a divat- és reklámszakma törekvése arra, hogy a modelleket és a termékeket természetes, vagyis a valóságnak megfelelő módon mutassák be. A közösségi oldalakon is nagy a divatja a hírességek smink és photoshop mentes selfiejeinek. Számos tudományos kutatás mutatta ki a túlkozmetikázott képek negatív hatását az egészséges önkép kialakítására. E tanulmányok szerint az agyonretusált képek hozzájárulnak az étkezési zavarok kialakulásához, főként a tizenéves lányok és a huszonéves nők körében, akik folyton a média által közvetített szépségideálokkal hasonlítják össze magukat és gyakran (folyton) elégedetlenek a testükkel. Az amerikai Dartmouth College egy oktatója, Hany Farid, és PhD hallgatója, Eric Kee, egy olyan szoftvert dolgoztak ki, amely 1-től 5-ös skálán mutatja ki, hogy milyen mértékben (vagy mértéktelenül) retusálták a divat- és szépségfotókat. Farid_KeeAz USA-ban a tinédzser korúak szülei és a feministák kezdeményezésére a kérdés törvényi szabályozására került sor (Self-Esteem Act, Media and Public Health Act). Valamint Europában is bevezettek bizonyos reklámkorlátozásokat és tilalmakat. A 2015. június 30.-án hatályba lépő Magyar Reklámetikai Kódex alapelvként fogalmazza meg, hogy a reklám tényállításainak igaznak és valósnak kell lenni, tehát a reklám (sem szövegével, sem képi elemeivel, sem összhatásában) nem lehet megtévesztő. Általános tilalom, hogy a reklám nem összpontosíthat a modellek testére vagy egyes testrészeire úgy, mintha azok tárgyak lennének, ha azok nem kapcsolódnak közvetlenül a reklámozott termékhez. Ezentúl az új Kódex egy külön cikkelyt szentel a kozmetikumok reklámjára vonatkozó szabályoknak, mely többek közt kiemeli, hogy a kozmetikumokra vonatkozó állítások akkor tehetők közzé, ha azok megfelelően és ellenőrizhetően alátámasztottak (pl. kisérleti tanulmány, fogyasztói észlelési vizsgálat vagy nyilvánosan közzétett információ útján). A reklámokban az elő- és utógyártási technikák (stilizálás, retusálás, műszempilla-felhelyezés, hajhosszabítás, stb.) akkor alkalmazhatóak, ha a reklámozó biztosítja, hogy a termék hatását hirdető reklám nem megtévesztő; a digitális technikák nem változtathatják meg a modellek képét úgy, hogy a testük vagy a vonásaik valószínűtlenek vagy megtévesztőek legyenek a termék által elérhető hatást illetően; nem sejtethetnek olyan tulajdonságot, vagy várható hatást, amellyel a termék nem rendelkezik. Jó tudni, hogy bárki (fogyasztó) levélben vagy interneten keresztül panaszt nyújthat be az Önszabályozó Reklám Testülethez, ha úgy véli, hogy egy reklám sérti a Reklámetikai Kódex valamely rendelkezését.