A dizájn jogi védelme nemcsak forma- és divattervezőknek – A neves táska milánói esete

A vállalkozások időt és pénzt, míg a dizájnerek a kreativitásukat szentelik annak, hogy esztétikailag minél egyedibbé és vonzóbbá, tehát eladhatóbbá tegyék a termékeiket a vásárlók számára. Az árucikk külső megjelenését azonban védelmezni kívánják a későbbi hamisítások ellen. Mit tegyenek tehát?

A formatervezési minta fogalma

Formatervezési mintának minősül a termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei – különösen a rajzolata, a körvonalai, a színei, az alakja, a felülete, illetve az felhasznált anyagok – eredményeznek.
Ahhoz, hogy egy ipari vagy kézműipari árucikk mintaoltalomban részesüljön újnak (még nem nyilvánosságra hozottnak) és egyéni jellegűnek kell lennie.
Néhány híres példa: csomagolás – Coca Cola üveg palackja; textil minta – Burberry minta; táska modell – Hermès Kelly táska (Grace Kelly-nek készült és róla kapta a nevét).

Copia di IMG_0699-1

Az oltalom megszerzése

A formatervezési minta bejelentésével (lajstromozás) a jogosult kizárólagos jogot szerez arra, hogy megakadályozza, hogy engedélye nélkül mások a termékét másolják vagy utánozzák.
A használati mintának van pénzben kifejezhető értéke, értékesíthető és biztosítékkent adható.
A mintaoltalom időtartama a bejelentéstől számított maximum 25 év (5 x 5 év).
Az Európai Unióban és még néhány országban lehetőség van arra, hogy a nem lajstromozott formatervezési minta korlátozott tartalmú védelemben részesüljön. Ez azt jelenti, hogy a termék a nyilvánosságra hozásától számított 3 évig tartó és csak a lemásolásával szembeni oltalmat élvez.
A divat világában van, aki a lajstromozatlan mintaoltalmat választja, hisz a trendek gyorsan változnak és egyes termékek, minták csak ideig-óráig vonzzák a vásárlókat. Vannak azonban időtlen vagy visszatérő trendek, melyeket érdemes és kifizetendő levédetni.

Halmozott védelem

A jog lehetővé teszi, hogy egy árucikk külső megjelenését, párhuzamosan a formatervezésiminta-oltalommal, más módon is védelmezze a jogosult.
Ha a minta művészeti vagy iparművészeti alkotás, azt a szerzői jog is védelemben részesíti. Ez a tervező élete végéig, valamint halálától 70 évig tart (országonként lehet az időtartamban eltérés).
A minták egy része térbeli védjegyként is lajstromoztatható. A védjegyoltalom 10 éves periódusokra, de meghatározatlan ideig (örökké) nyújt védelmet.
Végül a versenyjogi szabályok is biztosítanak bizonyos fokú védelmet a versenytárssal szemben a termék külső megjelenésének a lemásolása, utánzása ellen.

Az “O bag” táska hamisítása ellen hozott milánói bírósági ítélet

Nemrég, 2015 novemberében, a milánói bíróság megállapította, hogy a neves “O bag” táska egyik modelljét (O chic – lásd az alábbi képen) formatervezésiminta-oltalom illeti meg és a táskát gyártó és forgalmazó Full Spot egyik konkurens cége, a Ju’sto, egy igencsak hasonló táska piacra dobásával hamisítást (jogi nyelven birorlást) követett el.
Copia di IMG_0704
A bíróság kimondta, hogy az “O bag” táska külső megjelenésében egyedi és újszerű.
A két táska összehasonlításakor (lásd az alábbi képen) úgy vélte, hogy csak minimális részletekben térnek el egymástól.

Copia di IMG_0700A bíróság szerint a hamisított táska láttán még egy tájékozott vásárló is az “O bag” táskára asszociál és csak alaposabb megvizsgáláskor döbben rá, hogy nem az “O bag” táskát tartja a kezében.
A konkurens cég azzal védekezett, hogy az “O bag” mintaoltalmát a táska tervezőjének megkerülésével, jogtalanul jegyeztette be a Full Spot. A tervező, aki a táska megalkotásakor a Full Spotnak dolgozott, jelenleg a Ju’sto-nak tervez.
A bíróság nem fogadta el az alperes fenti védekezését és megállapította, hogy az oltalom jogosultja a Full Spot és nem a tervező, hisz a táska megalkotása a tervező és a Full Spot közötti együttműködés gyümölcse.
Ezenfelül a bíróság a Ju’sto céget tisztességtelen piaci magatartás miatt is elmarasztalta és megtiltotta  a táskák előállítását valamint forgalmazását.

Konklúzió

Mind a vállalkozásoknak, mind a tervezőknek ajánlatos, hogy kérjenek ki jogi tanácsot bármiféle megállapodás megkötésekor és tájékozódjanak a szellemi alkotások és iparjogvédelmi oltalmi formákról, hogy minél jobban kiaknázzák a kreativitásuk eredményeit és hatékonyan léphessenek fel azok védelmében.

Fashion business

Ha a divatvilágban pénzügyekről van szó, nagy számokban kell gondolkodni sok nullával a tizedesvessző előtt.
Például egy nemzetközileg elismert luxus márka akár 2 millió eurót is elkölt egyetlen egy divatbemutatóra (a ruhákat nem beleszámítva ebbe az összegbe).
Új üzletek nyitása világszerte, a folyamatos reklámkampányok finanszírozása, a brand imázsának építése és ápolása igen tőkeigényes tevékenységek.
Amikor egy cég (tehát nem csak a divatházak) nem tudja “belülről” előteremteni a növekedéshez szükséges tőkét, különböző forrásbevonási eszközökhöz folyamodhat. Ezek egyike, hogy kockázati- vagy magántőke alapok (venture vagy private equity) befektetnek egy vállalkozásba, azaz tőkét bocsátanak rendelkezésre a cég tulajdoni hányadának megszerzéséért cserébe. Persze ez akkor éri meg az alapoknak, ha jövedelmező tevékenységbe fektetnek be és néhány éven belül úgy szállnak ki az üzletből, hogy a befektett tőke többszörösét veszik ki a cégből. Ez (kiszállás és pénz kivétel) általában a cég tőzsdére bevezetésekor következik be.
Az elmúlt években megnövekedett a befektetések száma a divatvilágban, ugyanis a válság a luxusipart nem (vagyis csak kis mértékben) sújtotta.
versacelogoÉs íme a példa: a Versace 2014 februárjában a Blackstone Group befektetési alapnak engedte át a cég tulajdoni hányadának 20%-át, míg a befektető 150 millió eurót injektált a cégbe.
Természetesen a Versace ügyvédeinek jelentős szerep jutott az ügylet lebonyolításában, mert a családi vállalkozásnak alapvető fontosságú volt, hogy jogilag körülbástyázza a függetlenségét.
Mint köztudott, a híres milánói divatcéget az alapító Gianni Versace 1997-ben történt meggyilkolása óta a testvérek, Donatella és Santo, valamint az unokahúg, Donatella lánya, Allegra irányítják.
A szerződés szerint (mint ilyen esetekben mindig) a cél az 5 éven belüli (2019 március 31. a határidő) részvénykibocsátás (IPO – Initial Pubblic Offering). Az IPO, avagy az elsődleges nyilvános forgalomba hozatal az, amikor egy gazdasági társaság megjelenik a tőzsdén, és a részvényeit jegyzés útján a befektetők számára elérhetővé teszi (nyilvánosan működő részvénytársaság). A kibocsátás által bevont tőke a meglévő részvényesekhez folyik be (alapítók, kockázati befektetők és magántőke társaságok).
A Versace tőzsdére bevezetéséig a Blackstone-nak egy, szavazati jog nélküli, hely jut az igazgatótanácsban. Ha idő előtt eladná a részesedését, az elővásárlási jogon túl, a Versace család megvétózhatja a vételt, ha a vevő divatcég lenne. Az igazgatótanácsi helyre nem jelölhet olyasvalakit, akinek 5%-nál nagyobb részesedése van egy divatcégben. Valamint semmilyen befolyással nem lehet a cég tervezési/kreatív politikájára, azaz, hogy milyenek legyenek a ruhák.
Ami a családot illeti, Donatellának és Allegrának vételi opciója van Santo részesedésére Santo örököseivel szemben, hacsak Santo nem válna meg tőle az IPO során. Ha a család bármely tagja értékesíti a részesedése több mint 50%-át, úgy ehhez az eladáshoz ugyanazon feltételek mellett a többiek is csatlakozhatnak, tehát a vevőnek az ő tulajdoni hányadukat is meg kell vennie ugyanazon az áron (tag-along jog).
A felek nagyon is bíznak az üzlet sikerében. Például Micheal Kors piaci értéke (jelenleg 20 miliárd dollár) a háromszorosára nőtt, amióta debütált a tőzsdén.
Ki tudja, hogy ez fog e történni a Versace-val is? A történet szereplői sok nullára számítanak a tizedesvessző előtt.