Fashion business

Ha a divatvilágban pénzügyekről van szó, nagy számokban kell gondolkodni sok nullával a tizedesvessző előtt.
Például egy nemzetközileg elismert luxus márka akár 2 millió eurót is elkölt egyetlen egy divatbemutatóra (a ruhákat nem beleszámítva ebbe az összegbe).
Új üzletek nyitása világszerte, a folyamatos reklámkampányok finanszírozása, a brand imázsának építése és ápolása igen tőkeigényes tevékenységek.
Amikor egy cég (tehát nem csak a divatházak) nem tudja “belülről” előteremteni a növekedéshez szükséges tőkét, különböző forrásbevonási eszközökhöz folyamodhat. Ezek egyike, hogy kockázati- vagy magántőke alapok (venture vagy private equity) befektetnek egy vállalkozásba, azaz tőkét bocsátanak rendelkezésre a cég tulajdoni hányadának megszerzéséért cserébe. Persze ez akkor éri meg az alapoknak, ha jövedelmező tevékenységbe fektetnek be és néhány éven belül úgy szállnak ki az üzletből, hogy a befektett tőke többszörösét veszik ki a cégből. Ez (kiszállás és pénz kivétel) általában a cég tőzsdére bevezetésekor következik be.
Az elmúlt években megnövekedett a befektetések száma a divatvilágban, ugyanis a válság a luxusipart nem (vagyis csak kis mértékben) sújtotta.
versacelogoÉs íme a példa: a Versace 2014 februárjában a Blackstone Group befektetési alapnak engedte át a cég tulajdoni hányadának 20%-át, míg a befektető 150 millió eurót injektált a cégbe.
Természetesen a Versace ügyvédeinek jelentős szerep jutott az ügylet lebonyolításában, mert a családi vállalkozásnak alapvető fontosságú volt, hogy jogilag körülbástyázza a függetlenségét.
Mint köztudott, a híres milánói divatcéget az alapító Gianni Versace 1997-ben történt meggyilkolása óta a testvérek, Donatella és Santo, valamint az unokahúg, Donatella lánya, Allegra irányítják.
A szerződés szerint (mint ilyen esetekben mindig) a cél az 5 éven belüli (2019 március 31. a határidő) részvénykibocsátás (IPO – Initial Pubblic Offering). Az IPO, avagy az elsődleges nyilvános forgalomba hozatal az, amikor egy gazdasági társaság megjelenik a tőzsdén, és a részvényeit jegyzés útján a befektetők számára elérhetővé teszi (nyilvánosan működő részvénytársaság). A kibocsátás által bevont tőke a meglévő részvényesekhez folyik be (alapítók, kockázati befektetők és magántőke társaságok).
A Versace tőzsdére bevezetéséig a Blackstone-nak egy, szavazati jog nélküli, hely jut az igazgatótanácsban. Ha idő előtt eladná a részesedését, az elővásárlási jogon túl, a Versace család megvétózhatja a vételt, ha a vevő divatcég lenne. Az igazgatótanácsi helyre nem jelölhet olyasvalakit, akinek 5%-nál nagyobb részesedése van egy divatcégben. Valamint semmilyen befolyással nem lehet a cég tervezési/kreatív politikájára, azaz, hogy milyenek legyenek a ruhák.
Ami a családot illeti, Donatellának és Allegrának vételi opciója van Santo részesedésére Santo örököseivel szemben, hacsak Santo nem válna meg tőle az IPO során. Ha a család bármely tagja értékesíti a részesedése több mint 50%-át, úgy ehhez az eladáshoz ugyanazon feltételek mellett a többiek is csatlakozhatnak, tehát a vevőnek az ő tulajdoni hányadukat is meg kell vennie ugyanazon az áron (tag-along jog).
A felek nagyon is bíznak az üzlet sikerében. Például Micheal Kors piaci értéke (jelenleg 20 miliárd dollár) a háromszorosára nőtt, amióta debütált a tőzsdén.
Ki tudja, hogy ez fog e történni a Versace-val is? A történet szereplői sok nullára számítanak a tizedesvessző előtt.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s