Szupermárkák = szuperhősök

superheroes1

A divatmárkák nagy része szupermárka: Louis Vuitton, Bulgari, Prada, Gucci, Armani, Versace, Dolce & Gabbana, Dior és még sorolhatnám. Mint a szuperhősök esetében, a szupermárkák is különleges képességekkel rendelkeznek.
E különleges képesség a szupermárkák fokozott oltalma a hagyományos márkákhoz képest. A hagyományos márka oltalma az általa megkülönböztett árukra és szolgáltatásokra terjed ki. A szupermárka esetében az oltalom túlterjed az általa levédett árukon és szolgáltatásokon a nem hasonló árukra és szolgáltatásokra is.

qudrilatero della modaA szupermárka különleges képességét jó hírűségének köszönheti. Ez a védjegyjogban azt jelenti, hogy egy meghatározott piacon az érintett fogyasztók jelentős része ismeri a védjegyet. A védjegyjogosult úgy tehet szert jó hírnévre, hogy a márka népszerűsítésére jelentős összegeket fordít, a márkát intenzíven és földrajzilag kiterjedt területen használja, valamint a márka védelmében fellép a védjegybitorlókkal szemben. Tehát a jó hírnevet ápolni is kell!
A jó hírnévnek köszönhetően ugyanis a márka már-már szimbólummá válik a fogyasztók körében és azonnal a megjelölt árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolja azt össze a fogyasztó.
Amíg egy hagyományos márka esetében, főként a divat világában, ahol a piac igen telített, elegendő, hogy egy későbbi márka minimálisan is, de eltérjen a korábbi hagyományos márkától, egy szupermárka esetében a későbbi márka jelentősen kell, hogy eltérjen a korábbi szupermárkától, nehogy a fogyasztók a szupermárkára asszociáljanak.
A fentieket egy konkrét példán keresztül szemléltetem.
A milánói bíróság több ízben ítélkezett a Ralph Lauren márkával kapcsolatosan.
Egyrészről megállapította, hogy a pólójátékost ábrázoló védjegy, melyet ruházati cikkekre jegyeztek be, jelentős megkülönböztető erővel rendelkezik és földrajzilag kiterjedt használatának, valamint az intenzív reklámkampányoknak köszönhetően jó hírnévre tett szert. Egy későbbi azonos vagy hasonló márka használata akkor is védjegybitorlás, ha a későbbi márka jelentősen alacsonyabb minőségű árukat jelöl meg, mely kizárná, hogy a fogyasztók a jóhírnevű márka gyártójával kapcsolják össze az árukat, mivel a törvény (olasz szellemi tulajdonról szóló törvénykönyv) tiltja, hogy a “celeb” márka jó hírnevét parazita módon kihasználja a későbbi márka. Másrészről megállapította, hogy az olasz fogyasztók körében az angol “Ralph” név, ha sportruházatot jelöl meg, mindenképp a “Ralph Lauren” márkát idézi fel a fogyasztókban. Egyben elutasította az alperes azon védekezését, hogy egy névből és keresznévből álló védjegy esetén a fogyasztók a vezetéknévre emlékeznek inkább. Végül megállapította, hogy a “Ralph Sport” márka használata védjegybitorlás.
A pólójátékos tehát szuperhős módjára még jó ideig ütheti a labdát a lóról anélkül, hogy bárki is “legyőzné”.

 

Havaianas v. amazonasi indián őslakosok

Havaianas Tribos

Havaianas Tribos

Nagy port kavart a Havaianas új flip flop (saru papucs) kollekciója.
Havaianas a világon a legismertebb “lábujjközötti” márka, melyet a skót származású Robert Fraser kreált 1962-ben. Jelenleg a brazil Alpargatos cég tulajdona, mely évente 150 millió pár gumi papucsot gyárt. A márka a ’90-es években vált ismertté és megkülönböztető jegyét, a szárán lévő kis brazil zászlót, a ’98-as francia futball világbajnokság alkalmával kezdték el használni, ezzel “hódolva” a brazil csapat előtt.
Az új kollekció, a “Havaianas Tribos” piacradobása az amonasi indián törzsek tiltakozását váltotta ki. Ugyanis a papucsok díszítése a bennszülöttek testére festett szimbólumokra emlékeztet. Valójában a rajzokat egy Yawalapiti indián festette meg, aki a szerzőt megilletői vagyoni jogok (reprodukció és értékesítés) átruházásáért 7500 realt (kb. 650000 forint) kapott a szandálokat gyártó Alpargatostól. Azonban több indián törzs tiltakozását fejezte ki, ugyanis szerintük, a szimbólumok az amazonasi őserdőben élő bennszülöttek kultúrájának szerves részei és a törzseket kollektív jog illeti meg az ábrázolásuk felett. Kifogásolták azt is, hogy az indián, aki a rajzokat készítette, egy törzsnek sem a vezetője és engedélyt sem kapott a bennszülött törzsek vezetőitől a szerződés megkötésére. Így, a törzseket képviselő ügyvéd szerint, a szerződés semmis.
A kérdés a brazil jog megoldására és/vagy a felek közötti elrendezésre vár. Egy biztos, kényes egy ügy, mivel a Havaianos márka imázsát (és így a cég bevételét) jelentősen károsítaná, ha perre kerülne sor.
A magyar jog nem biztosít szerzői jogi védelmet a folklór kifejeződéseinek. E rendelkezés azonban nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet.

Köszönjük, nem kerünk a retusálásból

Christy-Turlington_Julia-Roberts

Általános gyakorlat, hogy a divatfotók és a szépségápolási termékek reklámjaiban a képeket digitálisan retusálják. Azonban manapság egyre növekszik az olvasó-vásárlók igénye, valamint a divat- és reklámszakma törekvése arra, hogy a modelleket és a termékeket természetes, vagyis a valóságnak megfelelő módon mutassák be. A közösségi oldalakon is nagy a divatja a hírességek smink és photoshop mentes selfiejeinek. Számos tudományos kutatás mutatta ki a túlkozmetikázott képek negatív hatását az egészséges önkép kialakítására. E tanulmányok szerint az agyonretusált képek hozzájárulnak az étkezési zavarok kialakulásához, főként a tizenéves lányok és a huszonéves nők körében, akik folyton a média által közvetített szépségideálokkal hasonlítják össze magukat és gyakran (folyton) elégedetlenek a testükkel. Az amerikai Dartmouth College egy oktatója, Hany Farid, és PhD hallgatója, Eric Kee, egy olyan szoftvert dolgoztak ki, amely 1-től 5-ös skálán mutatja ki, hogy milyen mértékben (vagy mértéktelenül) retusálták a divat- és szépségfotókat. Farid_KeeAz USA-ban a tinédzser korúak szülei és a feministák kezdeményezésére a kérdés törvényi szabályozására került sor (Self-Esteem Act, Media and Public Health Act). Valamint Europában is bevezettek bizonyos reklámkorlátozásokat és tilalmakat. A 2015. június 30.-án hatályba lépő Magyar Reklámetikai Kódex alapelvként fogalmazza meg, hogy a reklám tényállításainak igaznak és valósnak kell lenni, tehát a reklám (sem szövegével, sem képi elemeivel, sem összhatásában) nem lehet megtévesztő. Általános tilalom, hogy a reklám nem összpontosíthat a modellek testére vagy egyes testrészeire úgy, mintha azok tárgyak lennének, ha azok nem kapcsolódnak közvetlenül a reklámozott termékhez. Ezentúl az új Kódex egy külön cikkelyt szentel a kozmetikumok reklámjára vonatkozó szabályoknak, mely többek közt kiemeli, hogy a kozmetikumokra vonatkozó állítások akkor tehetők közzé, ha azok megfelelően és ellenőrizhetően alátámasztottak (pl. kisérleti tanulmány, fogyasztói észlelési vizsgálat vagy nyilvánosan közzétett információ útján). A reklámokban az elő- és utógyártási technikák (stilizálás, retusálás, műszempilla-felhelyezés, hajhosszabítás, stb.) akkor alkalmazhatóak, ha a reklámozó biztosítja, hogy a termék hatását hirdető reklám nem megtévesztő; a digitális technikák nem változtathatják meg a modellek képét úgy, hogy a testük vagy a vonásaik valószínűtlenek vagy megtévesztőek legyenek a termék által elérhető hatást illetően; nem sejtethetnek olyan tulajdonságot, vagy várható hatást, amellyel a termék nem rendelkezik. Jó tudni, hogy bárki (fogyasztó) levélben vagy interneten keresztül panaszt nyújthat be az Önszabályozó Reklám Testülethez, ha úgy véli, hogy egy reklám sérti a Reklámetikai Kódex valamely rendelkezését.

M mint McMoschino

mcdonalds-moschinoMoschino egyike a legexcentrikusabb olasz divatmárkáknak. Franco Moschino (1950-1994) divattervező ruhái és kiegészítői a nyolcvanas kilencvenes években tűntek ki provokatív, bohókás stílusukkal. Moschino az akkori divatirányzatokkal szögesen ellentétbe helyezkedett és azok egyes elemeinek kifigurázásával hívta fel magára a figyelmet. A márka alapítójának korai halálát követően közeli asszisztense, Rossella Jardini, foglalta el a divatház kreatív igazgatói székét. 2013 őszén pedig az amerikai tervező, Jeremy Scott, állt a cég élére.
A legutóbbi őszi-téli kollekció bemutatója (ismét) nagy visszhangot keltett a Milánói Divathéten. A ruhák és a kiegészítők (táskák, napszemüvegek, okostelefon tokok), egy világszerte ismert gyorsétterem lánc színeit, logóját és egyenruháit idézték fel a közönségben. Egyszerű inspiráció, paródia vagy jogosulatlan márka használat?
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultat kizárólagos jog illeti meg a védjegy (márka) használatára. A védjegybitorlás egy esete, ha a védjeggyel azonos vagy hasonló megjelölést használ fel valaki a védjeggyel megkülönböztetett termékektől eltérő termékekkel kapcsolatban, ha a védjegy jóhírnevet élvez és a megjelölés tisztességtelenül kihasználná vagy sértené a védjegy jóhírnevét, megkülönböztető képességét.
A fenti esetben ki lehet-e jelenteni, hogy Moschino, aki exkluzív divatcikkekkel kapcsolatban használja az amerikai gyorsétterem lánc márkáját, árt a McDonald’s jóhírnevének? Vagy inkább ez utóbbi profitál a Moschino reklámkampányából?
A kulcsszó a márka tulajdonosának engedélye, enélkül ugyanis a használat jogosulatlan.
Arról azonban mindkét fél hallgatott, hogy egy közös marketingfogás lett volna a háttérben.
Tehát a McDonald’s joggal kifogásolhatta volna Moschino tevékenységét. De valójában az ő malmára is hajtották a vizet, anélkül hogy marketingre kellett volna költenie. Minden valószínűséggel egy hallgatólagos megállapodás előbb vagy utóbb létrejött a felek között.Moschino-FW-14-15

Reggeli Givenchy-ban Tiffany-nál

Breakfast at Tiffany's (Álom luxuskivitelben)

Breakfast at Tiffany’s (Álom luxuskivitelben)

Audrey Hepburn belga-holland származású színésznő elegáns stílusának köszönhetően a divat egyik ikonjává vált. Givenchy francia divattervező múzsája a 60-as 70-es években, aki megálmodta Audrey filmbeli és magánéletbeli ruháit.
2006-ban a Christie-s aukciós ház árverésén 467.200 fontért (közel 200 millió forintért) kelt el az a fekete estélyi ruha (pontosabban annak hivatalos másolata, mert az eredetit a madridi divatmúzeum őrzi), melyet Audrey Hepburn viselt az 1961-es Álom luxuskivitelben (eredeti cím Breakfast at Tiffany’s) című filmben.
A film kezdő jelenetében, hajnalban, egy taxi áll meg a new york-i 5. sugárúton a Tiffany ékszerüzletnél, melyből a fekete estélyi ruhás Audrey száll ki, aki a kirakat előtt bámészkodva elfogyasztja reggelijét.
Ez év elején a milánói bíróság is foglalkozott valamilyen módon ezzel a filmjelenettel. Ugyanis a színésznő örökösei, két fia, szerzői jogi pert indítottotak egy olasz háztartási textileket gyártó cég ellen, mert a termékek reklámjában hozzájárulás nélkül használták fel a fenti jelenetben szereplő Audrey Hepburnt felidéző jellegzetes alakot.
A képmás oltalmát az olasz polgári törvénykönyv, valamint szerzői jogi törvény szabályozza. Ez első szerint (a magyar Ptk. rendelkezéseihez hasonlóán) a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával való visszaélés, míg a szerzői jogi törvény az érintett személy hozzájárulásához köti más (celebek) képmásának kereskedelmi hasznosítását. Ezért szerzői jogi a per.
A milánói bíróság ítélete forradalmi jelentőségű, mert kiterjeszti a képmás oltalmát a képmást egyértelműen felidéző alakra.
A reklámban tehát nem Audrey Hepburn tűnik fel, s nem egy hasonmás, hanem egy női alak látszik félig hátulról egy ékszerüzlet kirakata előtt, fekete estélyiben, hosszú fekete kesztyűben, gyöngysorral, feltűzött hajjal és napszemüvegben. A bíróság szerint ez az ábrázolás a vásárlók körében az Audrey Hepburn által a filmben megformált karaktert idézi fel. Ezért a bíróság megállapította a jogsértést és kártérítést ítélt meg a felperesek javára.

Movie poster by Robert E. McGinnis

Movie poster by Robert E. McGinnis

Moda italiana

Mi jut eszünkbe, ha Olaszországra gondolunk? Évezredes kultúra, műemlék városok, klasszikus zene, konyhaművészet, “Róma … perzselő napsütés” (egy korábbi Taft reklámot idézve), égszínkék tenger, havas hegycsúcsok, valamint … DIVAT!!!
Az olasz divat az elegancia és sárm szinonímája. Mindenki ismeri, még ha nem is viseli, az olasz divatmárkákat: Versace, Armani, Valentino, Prada, Gucci, Dolce & Gabbana, Gianfranco Ferré, Salvatore Ferragamo, Roberto Cavalli és még sorolhatnám. Az olasz divat, a franciával ellentétben, csupán az utóbbi évtizedekben, a második világháború végét követő úgynevezett gazdasági boom évei alatt, mint több más olasz iparág (pl. filmipar), az amerikai Marshall-segélynek köszönheti a felvirágzását. A textil és ruhaipar a mai olasz gazdaság GDP-jének jelentős részét teszi ki (a turizmus a divat mögött kullog!), körülbelül 60 ezer vállalkozást és 600 ezer embert foglalkoztat.
Az fent említett brandek hírnevüket, a tervezők kreativitásán túl, jól megfontolt üzleti és marketing stratégiáknak és annak szerves részeként, a kreativitás, azaz jogi kifejezéssel élve, a szellemi tulajdon (védjegy, formatervezési minta, domain név, szerzői jogi védelem alatt álló művészi alkotások, üzleti titok, stb.) védelmi stratégiájának köszönhetik. Ez ugyan igen költséges, de elengedhetetlen tevékenység ahhoz, hogy a márka tulajdonosa fenntartsa és lehetőleg növelje piaci pozícióját, hogy a márka által közvetített terméktulajdonságokba vetett bizalom ne rendüljön meg a fogyasztók körében (úgynevezett márka felhígulása, angolul diluition, olaszul annacquamento), azaz a vásárlók hűek maradjanak és a márka tulajdonos talpon maradjon a kiélezett üzleti verseny porondján.
A hamisított áruk igen jelentős divatcikkek (főleg a luxus ruházat és kiegészítők) teszik ki, mely a gazdaságnak és a márka tulajdonosának hatalmas károkat okoz. Ezért a védjegybitorlók és általában a hamisítás elleni fellépés élet, halál kérdése. Egy véget nem érő harc.

Valentino black dresses

Valentino black dresses